A kórokozó neve: European stone fruit chlorosis

Tápnövény: kajszi, őszibarack, szilva, japán szilva, Mahaleb cseresznye.

Terjedése, fontossága:
A fitoplazma betegség szinte valamennyi csonthéjas fajon megfigyelhető. Elsősorban a kajszit támadja meg, de jelentős mértékben terjed őszibarackon és a Mahaleb cseresznyén a faiskolákban. A tünetek a legkevésbé a szilván vehetők észre (ez a faj a legellenállóbb) , de ennek ellenére a fertőzést már szilván is felfedezték. A tünetek néha ellentmondásosak, például az apoplexia tüneteire hasonlítanak a kajszi esetében. A fitoplazma által okozott betegség terjed és egyre több kárt okoz Magyarországon.

Tünetek:
A fertőzött fák levelei elsárgulnak és kanalasodnak, aztán lassan elhalnak. A fertőzött levelek kisebbek és elszórtan helyezkednek el a gallyon. Először csupán ágrészek, aztán ágak, végül az egész fa elpusztulhat. Az ágak és a fa törzse nagyon érzékennyé válik a faggyal szemben. A kéregszövetben elszíneződés figyelhető meg, mely eleinte narancssárga, majd barna lesz. Nem termelődik mézga. A tünetek megjelenése az alanyon, a fajokon és az életkoron múlik.

Életciklus:
A fitoplazma élete szorosan kötődik a növények kéregszövetéhez. A kórokozó a gyökerek rostos kötegeiben telel át. Majd az épp hogy kialakult kéregszövetbe vándorol. Lassan terjed. A nyár végére a fa egésze megfertőződik. A kórokozó vegetatív szaporítóanyaggal és szemzés útján terjed. A betegség egyik természetes vektora a Cacopsylla pruni, azaz a szilva levélbolha.

Védekezés:
A vírusmentes szaporítóanyag használata rendkívül fontos - ez egyaránt igaz az alanyra ás a ráoltott nemesre.. A fertőzött szaporítóanyagot és fákat el kell távolítani és meg kell semmisíteni. Egy lehetséges védekezési mód, ha a vírus vektora ellen védekezünk (Cacopsylla pruni - Magyarországon kevésbé ismert vektor).