Kórokozó: Verticillium dahliae
A verticullum albo-atkum, alfajnak tekinthető.

Tápnövény: kajszibarack, őszibarack, cseresznye, mandula, meggy, eper, solanum fajok.

A betegség előfordulása, fontossága:
A gomba körülbelül 70 növényfajt képes megfertőzni. A gyümölcsök között a cseresznye és a meggy különösen veszélyeztetett, de a betegség főleg a kajszibarackon jelenik meg különböző mértékben. Jelentősebb károkat főként olyan országokban és területeken okoz, melynek éghajlata hidegebb és nedvesebb, pl. Németország, Csehország, Magyarország, Észak-Olaszország és Ausztria. A száradás és elhalás tünetei elsősorban a fiatal fákon jelennek meg néhány éves lappangási időszak után (a fák 8-10 évig fogékonyak). A kár általában a lombkorona egy részét érinti, mivel a teljes fapusztulás meglehetősen ritka.

Tünetek, összetéveszthető betegségek, elváltozások:

A fertőző elszáradás egy sokkal kezdődik, ami a vízfelvétel és a párologtatás megszűnését jelenti. A levelek halványzöldek lesznek, elszáradnak és az idősebb levelek rögtön lehullanak. A fiatalabb levelek elhalása lassúbb folyamat, mert elszáradnak és hosszú ideig a fán maradnak. Ezek a tünetek általában júniusban jellegzetesek, ami a gomba méregtermelésének eredménye. A külső tünetekkel egy időben barnás-fekete elszíneződést lehet megfigyelni a szállítószövetben, ha átvágjuk az 1-2 éves ágakat. A tüneteknek távoli mérgező hatása is van, mivel a kinon-típusú száradási anyag hatást képes kifejteni távol attól a helytől, ahol a gomba a növénybe került.

A kórokozó életmódja:
A fertőzés legfontosabb forrása a talaj. A talajban élő gomba elsődlegesen a gyökérsebeken keresztül fertőz, de ép gyökereken keresztül is feljuthat a növénybe. A szemcsékkel terjedő fertőzés képes bejutni a fatestbe a fás részeken található sebeken keresztül. A gomba micéliummal telel át a talajban, a gyökereken, a gyökérnyakon és a faiskolai állományokban. A kórokozó a levegőtlen, vizes nehéz talajokat kedveli, ezért az ilyen helyre gyümölcsöst ne telepítsünk. Telepítés előtti mélylazítás is eléggé visszaszorítja a betegséget.

Védekezés:
A védekezésben a megelőzés a legfontosabb. Létfontosságú hogy a szaporító anyag minősített legyen. A beteg fákat el kell távolítani és meg kell semmisíteni. Távolítsuk el a kétszikű köztes gazdanövényeket a fiatal ültetvényekből. A sebzéseket elkerülhetjük ha a mezei egerek, vadnyulakat és őzeket távol tartjuk. A vegyszeres védekezés célpontja legyen a talaj fertőtlenítése, valamint a gyökér és gyökérnyak kártevőinek távoltartása. Emiatt a totalis hatású, illetve rovarölő hatású talajfertőtlenítő szereket kell alkalamzani.

A következő növényvédő szerek használhatók a vegyszeres védekezésben: