A gyomnövény neve:
mezei aszat (mezei bogáncs / kanadai bogáncs) (Cirsium arvense) (L.) Scop.

Évelő gyomnövény, mély karógyökérrel, és mélyen fekvő, eredetileg függőlegesen futó gyökérlábakkal, amelyek később térdesen-csuklósan lefelé hajolnak, nem tejes (non-lacteal). Kedveli a nitrogént.

Biológiai jellemzők:

Évelő, kétszikű gyomnövény, életformája G3.
Csírázási időszak: általában tavasszal, sekélyen csírázó.
Sziklevelek: széles ovális, húsos, sötétzöld, ép élű, alig van levélnyél, földön kúszó.
Levélzet: az első levelek fordított (inverz) tojásdad alakúak, az ezeket követő levelek lándzsa alakúak, egyszerűtől a szabdaltig, hullámosan fodros, nyeletlen, azaz ülő levelek, a levél szélén lágytól keményig tövisek.
Növény: egyenesen álló, elágazó, tövis nélküli, majdnem szőrtelen, szögletesen barázdált, elérheti 0 150 cm magasságot.
Virág: kis fej (capitulum), gömbszerű, kis lila virágok, általában lazán virágzatba tömörülve.
Virágzási időszak: nyár.
Magok száma növényenként: 4000 (3000 és 5000 között változik).

Összefoglalás:
A mezei acat (Cirsium arvense) évelő gyomnövény, mély karógyökérrel, és mélyen fekvő, eredetileg függőlegesen futó gyökérlábakkal, amelyek később térdesen-csuklósan lefelé hajolnak, nem tejes (non-lacteal).

Előfordulás és jelentőség:
A mezei acat előfordul szántóföldeken és gyepes területeken, utak és vasúti sínek mentén, elhagyott helyeken, stb., az északi félteke legtöbb területén, kivéve a sarkvidéket. Minden típusú talajon erőteljesen megél, kivéve a száraz, homokos vagy tőzeges, mészben szegény talajokat. Réteken, legelőkön, kertekben és minden fajta szántóföldi növény körül előforduló gyomnövény.

Védekezés:
A védekezés megelőzési módszerei:
1. Talajművelés. Alapvető és vetés-előtti talajművelés az alapvető fontosságú műveletek közé tartozik, ami lehetővé teszi az évelő gyomnövények szabályozását. A tarló feltörésével elpusztítjuk a már kihajtott soklevelű rozettákat és elősegítjük az új rügyek kihajtását és új soklevelű rozetták képződését. Tárcsás talajlazító gép (kultivátor) használata nem ajánlott a tarló feltöréséhez, mert bebizonyosodott, hogy így hozzájárulunk az acat szaporodásához. Az ezt követő mélyszántás jelentősen visszaszorítja az acatot. A gyökérzet kiszáradás és fagyása télen szintén jelentős.

2. Vetésforgó. Mélygyökerű, évelő takarmánynövények beiktatása a vetésforgóba jelentős szerepet játszik az acat elleni védekezésben. Gyakori kaszálás a megfelelő körülmények között elnyomhatja az acatot. Két év alatt hat kaszálás az ajánlott. A harmadik évben az évelő takarmánynövény általában nem elég sűrű, és a gyomot elnyomó képessége megszűnik. A kaszálás nem okozhatja a talaj tömörödését, ezért száraz időben kell végezni. Különben akár elő is segíthetjük az acat terjedését, ahelyett, hogy elnyomnánk

3. Köztes növények ültetése is hozzájárul az acat elnyomásához. Téli és tavasz keverékek kombinációja megfelelő módszer. A kettős talajművelés szabályozza az acat növekedését. Az alávetés nem megfelelő módszer a szabályozásban. Tavasszal az acat generatív fejlődését a mechanikai talajművelés félbeszakítja, és a vegetatív fejlődést segíti elő.
4. Betakarítás technológiája. Kisebb területen, vagy egy helyen összpontosuló előfordulás esetén megfelelő módszer a növények, vagy legalább a virágzat eltávolítása, mielőtt a kaszat beérik. Ha egy ültetvény túlságosan gyomos acattal, ajánlatos a kombájnnal történő betakarítást úgy beállítani, hogy a fészkes virágzat és a kaszat részei a betakarított mag között maradjanak, és ne hulljanak le a földre. Az ilyen eljárás a rá következő tisztítást nehezebbé teszi.

A védekezés közvetlen módszerei:
1. Kapásnövények esetében mechanikai szabályozás. A vegetációs időszak alatt a mezei acat szabályozható a sorok közötti talajműveléssel. Még ha ez az eljárás hozzá is járul az acat vegetatív reprodukciójához, a gyökérzetet gyengíti, a soklevelű rozetták gyakori eltávolítása révén. Az alábbi módon történik az eljárás: először a soklevelű rozetták kihajtása után végezzük a talajművelést (mélység: 0.1 m), a második talajművelésre az újranövés után kb.10 nappal kerül sor. Újabb talajművelést végzünk 21-28 nap múlva, hogy a talaj feletti résznek ne legyen elég ideje tápanyagokat elraktározni.

2. Az acat szabályozása gabonafélékben. A gabonafélékben az acat elleni első beavatkozásra a fülképződés idején van lehetőség. A talaj lazítása nem megfelelő módszer, különösen azokon a helyeken, ahol az acat összpontosul. Az acat közvetlenül a virágzás előtt a legérzékenyebb a mechanikai talajművelésre. A növény virágzó részeinek eltávolítása szükséges közvetlenül a virágzás előtt, de legkésőbb 9-10 napon belül utána. A gabona betakarítása után a tarló feltörése következik, majd az acat 5-10 cm magas újranövése után ismételt talajművelés következik, mélyebben, mint az előző. Ezt a mélyszántás követi. A kiforgatott vegetatív szervek kiszáradnak és megfagynak a tél folyamán.
A bemutatott eljárás alternatívája lehet tarló köztes növények ültetése, vagy téli és tavaszi takarmánykeverékek alkalmazása.
A mezei acat elleni első beavatkozás kezdetben a túlnövekedését befolyásolja, ezért ezt újabb műveletnek kell követnie.

A magról kelő aszat ellen az alábbi készítmények hatásak.

*- alkalmazás és bedolgozás 6-10 cm mélyen
**- alkalmazás 2-3 nappal a vetés után