Kórokozó:Plasmopara halstedii

Leírás:
A sporangiofórák közalapos (monopodiális) formában, derékszögben elágazók, hegyesen elvékonyodó végekkel. A sporangiumok tojásdad, illetve ellipszis alakúak, üvegszerűen átlátszók és méretük 21-27 x 15- 21 millimikron.

Gazdanövények:
A napraforgó peronoszpóra termesztett és vadon növő napraforgókon fordul elő.

Előfordulás és jelentőség:
A Plasmopara halstedii komoly kórokozónak bizonyul sík topográfiájú területeken, vagy nehéz agyagtalajok esetében, ahol gyakoriak a vízállásos, vízzel átitatott területek, és e körülmények elősegítik a betegség kialakulását. A hullámos üszög okozta terméskiesés jelentős lehet, függően a fertőzött egyedek számától és a táblán belüli eloszlásuktól. Ha a fertőzött egyedek szerteszét, elszórtan vannak jelen a táblában, a fertőzött egyedek melletti egészséges egyedek kompenzáló képességének köszönhetően terméskiesés valószínűleg nem lesz észlelhető mindaddig, amíg a fertőzött egyedek száma meg nem haladja a 15%-ot. A betegség egy lokalizált területen fordul elő, mint pl. egy mélyen fekvő rész a táblában, ahol az összes növény fertőzött, a terméskiesés sokkal nagyobb lesz.

Tünetek:

A fiatal növényeken megfigyelhető tipikus tünetek közé tartozik a törpe növés és a levelek sárgulása (chlorosis).

Valamint fehér, vattaszerű anyag (gomba mycelium és spórák) megjelenése a levelek alsó, néha felső felületén, magas páratartalom vagy harmat előfordulása esetén. Sok fiatal csemete elpusztul, de a fertőzést túlélő csemetékből is csak satnya növények fejlődnek, egyenesen felálló, lapos tányérral, amiben ha egyáltalán fejlődik, akkor is nagyon kevés maggal. Ha a fiatal növényeket a fertőzés a csemeték kibújása után több héttel éri, akkor a tünetek a négy- vagy nyolc-leveles szakaszban jelentkeznek. Ha az arra fogékony növények a fejlődésük csemete szakasza után vannak kitéve a gombafertőzésnek, előfordulhat, hogy megvastagodott, furkósbotszerű gyökerük alakul ki és satnyák lesznek, de a tünetek a leveleken nem jelentkeznek. Ezek a fertőzött növények tartják fenn a gomba létét a talajban, és érzékenyebbek a szárazságra, hajlamosabbak a megdőlésre. A szél által vitt spórák hozzátapadhatnak a levelekhez, és kis, lokalizált, szögletes, sárguló (klorotikus) foltok megjelenését idézhetik elő.

Ezek a foltok egybeolvadhatnak, és azt a látszatot kelthetik, hogy az egész szervezetet érintő, általános megbetegedésről van szó, de a levélen lévő ilyen sebek (lesio) ritkán okoznak egy valóban az egész szervezetre kiterjedő fertőzést.

A kórokozó életmódja:
A Plasmopara halstedii a talajban, a levegőben és a magokban egyaránt megél. A gomba (fungus) akár 5-10 évig is életben marad a talajban, hosszú életű petespórák (oospórák) formájában, ritkábban mycelium formájában, a magokban. A petespórákat a talajban a víz viszi tovább, és csírázva zoosporangiumokat termelnek. A zoosporangiumok által termelt, mozgásra képes (mobil) rajzó spórák (zoospórák) hozzák létre a primér oltóanyagot (inoculum), amely megfertőzi a fiatal növényeket. A zoospórák a gyökér közelében, a hajszálgyökerek zónájában csíráznak. A hipokotilon (hypocotyl = a csírának a sziklevelek alatti szárrésze), és a száron megtelepszik az egész szervezet megfertőződését okozó (systemic), sejtek közötti (intercelluláris) mycelium. A zoosporangiumok a gyökereken és a levelek abaxiális bőrszövetén (epidermis) képződnek. A gyökereken lévő zoosporangiumok új zoospórákat bocsátanak ki, amelyek megfertőzik a primér fertőzés gócpontja közelében lévő növényeket.
A levegőben lévő zoospórákat a szél viszi az új hajtások csúcsbimbóira, ezáltal a betegség terjedését járvánnyá fokozva. A napraforgó egyedei csak egy nagyon rövid ideig, maximum két-három hétig fogékonyak az egész szervezetet érintő, általános (systemic) fertőzésre, és ez a talaj hőmérsékletétől és nedvességtartalmától függ. A növény kevésbé fogékony az általános fertőzésre, ha már a csemete gyökereinek hosszúsága meghaladja a kb. 2 cm-t. A növény növekedési szakaszának végén a fertőzött leveleken petespórák képződnek.

Védekezés:
A peronoszpóra problémákat minimumra csökkentő kiegészítő intézkedések között említendő a kiterjesztett, négy éves vetésforgó a napraforgó ültetései között, a vadon termő napraforgó kiirtása, a rossz lefolyású vagy nagyobb mélyedésekkel tarkított területek elkerülése, a vetés késleltetése egészenaddig, amíg a talaj hőmérséklete már elősegíti a csemeték gyors növekedését, gombaölő (fungicid) kezelés alkalmazása a magokon a gyökérfertőzés ellen, valamint ellenálló fajták használata. A kereskedelemben kapható Arena PR, Heliatop RH, Sambasol hibridek ellenállóak a Plasmopara halstedii A és B fajával szemben. A napraforgó peronoszpóra elleni, a levélen alkalmazható, gyógyító hatású gombaölő szer nem ismeretes.