A rovarkártevő
neve:Tipula paludosa
Gazdanövények:
Napraforgó, árpa, különböző pázsitfűfélék (Gramineae), fű a táblán belül
és pázsit, tarlórépa, zöldségeskertek, borsó, burgonya.
Előfordulás és jelentőség:
A tipoly lárvaállapotának szakaszait álcának hívják. A tipoly álcái
elsősorban a fű gyökerét fogyasztják, de sok más növényt is esznek,
és óriási károkat okoznak.
Tünetek:
A
lárvák a fiatal csemeték gyökerét fogyasztják. A tünetek között szerepel
a gyökér gallérja körül a kéreg lehántása.
A rovarkártevő leírása:
A
tipoly kifejlett egyedei nagyok, barnás-szürke, vékony testtel és feltűnően
hosszú lábakkal, valamint ízelt csápokkal. A szárnyak áttetszőek, élesen
látható barnás erekkel. A hím 16-18 mm hosszú, a nőstény 19-25 mm hosszú.
A
peték feketék, keskenyek, merevek, kb. 1mm hosszúak. A lárváknak nincs
lába, harapós szájrészük van, és szívós, gumiszerű bőrük, 3-4 mm hosszúak.
Életciklus:
A kifejlett tipolyok általában szárnyra kapnak július vége és szeptember
eleje között. Mivel ennek a fajnak a nőstényei a kikelésük helyétől
nem messze petéznek le, a peték általában aggregációk formájában vannak
a talaj felszínén, a növények, elsősorban a fű között. Két-három héten
belül a peték, mint kis, lábatlan álcák kelnek ki. Ezek a lárvák lassan
fejlődnek, de enyhe időjárású időszakokban az egész őszön és télen át
is aktívak maradnak, a szártöveket és gyökereket használva táplálékként.
Koratavasztól kezdve gyorsabban nőnek, és a növény föld feletti részeit
kezdik enni. Május vége, június körül az álcák elérik teljes méretüket.
A lárvák ekkor egy rövid ideig nem táplálkoznak, mielőtt a báb-állapotba
vedlenének át, ami egy táplálkozásmentes, nyugalmi állapot. A talajban
gubóznak be, és közvetlenül a kifejlett egyed kibújása előtt mozognak,
hogy a felszín közelébe kerüljenek.
Védekezés:
A megfelelő védekezés könnyen elérhető rovarölő szerek alkalmazásával,
amelyek minimális hatással vannak más organizmusokra. A mocsári tipoly
elleni védekezésre nyilvántartott rovarölő szerek hatóanyaga a chlorpyrifos
és a brodifacoum.