A rovarkártevő neve: Homoeosoma electellum (Homeosoma nebulellum)

Gazdanövények:
A napraforgó moly a helianthus sok fajtáján megtalálható, de főleg a fészkesvirágúak családjában (Compositae, Asteraceae).

Előfordulás és jelentőség:
A napraforgó moly a világon, de különösen Észak-Amerikában a legelterjedtebb és legkártékonyabb rovarkártevője a napraforgónak. Általában minden olyan régióban megtalálható, ahol vad vagy termesztett napraforgó (Helianthus) nő. A gazdasági küszöbérték a napraforgó moly esetében 1-2 kifejlett moly per öt napraforgó egyed, a virágzás kezdetekor, vagy a kifejlett molylepkék első megjelenésétől számított hét napon belül. Azok a táblák, amelyek virágban állnak az első kifejlett molylepke megjelenésekor, vagy ehhez képest két vagy több héttel később virágoznak, nem valószínű, hogy károsodnak, annak ellenére sem, ha a molylepkék a küszöbértéken vannak jelen.

Tünetek:

A napraforgó moly lárvái elsősorban a kis virágokat és a pollent fogyasztják. Az idősebb lárvák átfúrják magukat a magokon és a tányér más részein. Egyetlen lárva a fejlődése során 3-12 magot károsít, és járatokat fúr mind a mag, mind a tányér szövetében. A lárvák selymes szálakat fonnak, amelyek odatapadnak a kis virágokhoz és a rovarürülékhez, és ezáltal a tányér nagyon hitványul néz ki . Súlyos mértékű lárvafertőzések 30-60 % veszteséget is okozhatnak, bizonyos esetekben az egész tányér elpusztul.

A rovarkártevő leírása:

A kifejlett, felnőtt példány fényes szürke vagy szürkés-rozsdaszínű, kb. 9 mm hosszú molylepke, kb. 19 mm-es szárnyfesztávval. A hátsó szárnyakon nincs rajzolat; az elülső szárnyakon azonban, mindegyik szárny közepének a közelében kis, sötét, korong alakú folt van, és két-három kis, sötét pont a szárnyak elülső széléhez közel. Nyugalmi állapotban a szárnyak szorosan a testhez simulnak, ami egy szivarra emlékeztető kinézést kölcsönöz a molylepkének.

A lárva világosbarna testén hosszanti irányú sötét és világos csíkok váltakoznak. Kifejlett állapotban a lárva kb. 19 mm hosszú. A peték gyöngy-fehérek, ellipszis alakúak, finoman recések, 0.63-0.80 mm hosszúak és 0.23-0.27 mm az átmérőjük.

Életciklus :
A napraforgó moly életciklusa az alábbi alapvető részekből áll: a peték 3-5 napon belül kelnek ki, a lárvaállapotok (4-5 lárvaállapot) követik egymást; az első 4 napig, a második 3-5 napig, a harmadik lárvaállapot 5 napig, a negyedik 1-3 napig , és az ötödik 10-12 napig tart. A lárva talajban 6-7 napra begubózik és bábbá alakul át, és a kifejlett egyed néhány hétig él.
A molylepkéket a virágzásnak induló napraforgó erősen vonzza. Egy-egy nőstény molylepke akár 30 petét is lerak naponta a kinyílt napraforgó tányérokra. A peték 43-72 órán belül kikelnek, és az újonnan kialakult lárvák a pollent és a kis virágokat fogyasztják. A lárvák a harmadik lárvaállapot elérésekor elkezdik magukat befúrni a magokba. Ez a járatfúrás folytatódik az összes többi lárvaállapot alatt. A lárva kifejlődése a kikeléstől a teljes érettségig kb. 15-19 napot vesz igénybe.

Védekezés:
Ellenálló napraforgó hibridek alkalmazásával és megfelelő műveléssel (a korán ültetett napraforgó esetében kisebb a napraforgó mollyal való fertőződés veszélye). Egy sor rovarölő szert tartanak nyilván a napraforgó moly elleni védekezésben, amelyek hatóanyagai az alábbiak: carbaryl, carbofuran, chlorpyrifos, methyl parathion és methidathion.