Betegség neve: Rhizopus tányér-rothadás

Kórokozó:
A Rhizopus nemzetségbe tartozó számos fajról ismert, hogy a tányér-rothadás előidézői, többek között a R. arrhizus, R. stolonifer és a R. microsporus.

Leírás:
A mycelium-okat számos, hosszú sporangiofórából álló csoportokat összekötő indák (stolon) jelzik. A sporangiofórák általában nem elágazók, 1.5-3 mm hosszúak, és kolumellában, valamint egy sötét kerek sporangium-ban végződnek, mely utóbbi ovális, színtelentől a barnáig terjedő színű, 10-15 x 7 millimikron nagyságú, néha ennél nagyobb spórákat tartalmaz.

Gazdanövények:
A Rhizopus spp. Számos tápnövényen ismert. Sok gyümölcs és zöldségféle fogékony erre a kórokozóra, többek között: Allium Ananas, Brassica, Cucumis, Cucurbita, Fragaria, Lycopersicon, Phaseolus, Pisum, Solanum, és mások.

Előfordulás és jelentőség:
A Rhizopus tányér-rothadás szórványosan előforduló betegség, de néhány napraforgó-termő területen komoly károkat okozott. A fertőzés olyan sebhelyekből indul, amelyeket jégverés, madarak vagy rovarok okoztak. A károk és a gazdasági veszteség attól függenek, hogy a sebek és a fertőzés milyen időszakban következnek be. A fertőzés ritkán fordul elő virágzás előtt, és a legnagyobb terméskiesésre akkor kerül sor, ha a fertőzés az előtt történik, hogy a magok megteltek volna. A Rhizopus tányér-rothadás okozta veszteségek általában nem nagyok, de a mag-termés akár 20%-kal, és az olajtartalom 45%-kal is kevesebb lehet. A szabad zsírsav-tartalom 20%-kal növekedhet.

Tünetek:

A kezdeti tünet a sötét foltok megjelenése az érésben lévő tányérok hátulján, amit puha, vizenyős rothadás követ, ami később barna színű lesz. A betegség előre haladtával a tányérok idő előtt kiszáradnak, összezsugorodnak, megráncosodnak, és úgy tűnik, mintha a szövetek foszladoznának. Fonalszerű, fehéres gomba mycelium fejlődik ki a töredezett szöveteken és szöveteken belül, amit kis fekete pontok (sporangium-ok) megjelenése követ. A sporangium-ok tele vannak spórával, amelyek könnyen kiszabadulnak, és a szél más növényekre viszi őket.

A tányér virágos oldalán látható tünetek között van a mycelium, egy sporangium-okkal borított, szürkés, bolyhos anyag megjelenése.

A kórokozó életmódja:
A Rhizopus a jégverés, madarak és rovarok által okozott sebeken keresztül jut be a tányérba, és összekapcsolható a napraforgómoly és a poloska okozta károkkal. A tányérok fogékonysága a bimbózás szakaszától kezdve egyre növekszik a teljes virágba borulás és az érés szakaszáig. A betegség kialakulása a leggyorsabban meleg, nedves időjárás esetén megy végbe. A Rhizopus gombák ivartalan és ivaros úton egyaránt szaporodnak. Az ivartalan szakasz idején a sporangium százával termeli és juttatja a levegőbe a fél kromoszóma-számú (haploid) spórákat. Mindamellett ivaros úton is szaporodik, vastag falú, sötét színű zygospórái segítségével, amelyek erős, ellenálló spórák, és arra szolgálnak, hogy a gomba kedvezőtlen körülmények között is életben maradjon.

Védekezés:
Vegyszeres védekezési módok nem állnak rendelkezésre. Mindazonáltal a betegség okozta probléma csökkenthető a virágzás alatt és előtt a tányérlepke elleni védekezés segítségével, és a virágzás utáni fizikai sérülések elkerülésével. Fontos a vad vagy magról vadon kikelt napraforgók elleni védekezés, még mielőtt magot hoznának; ezek ugyanis befogadó lakhelyei lehetnek a rovaroknak és a Rhizopus kórokozónak.