Kórokozó:Puccinia helianthi

Leírás:
Az aecium-ok sárga-narancssárga színű tüszők. Az aecium-ok mérete elérheti a 0.16 cm átmérőt, de általában hármas-nyolcas csoportokban fordulnak elő, kör alakban elrendeződve, amelynek az átmérője 0.6-1.6 cm között változhat, és amelyet általában széles klorotikus szegély keretez.

Gazdanövények:
A napraforgó rozsdát mind termesztett, mind vadon élő napraforgón megfigyelték.

Előfordulás és jelentőség:
A rozsda minden olyan területen előfordul, ahol napraforgó termesztés folyik. A rozsda csökkentheti a termés mennyiségét, az olajtartalmat, a mag méretét és súlyát, továbbá a magbelső és héj arányát. A fogékony hibridek késői ültetés esetén általában súlyosabban károsodnak, mint a korábban ültetett növények.

Tünetek:

A rozsda első tünetei általában akkor jelennek meg, amikor a napraforgó virágzik, vagy közvetlenül a virágzás után. Fahéjbarna színű tüszők (uredium) jelennek meg, először az alsó leveleken, aztán a felső leveleken is, végül akár a levélnyélen, a száron és a virágzó tányér hátulján. Az uredium tüszők durván kör alakúak, a levelek színén piknídium telepek, a levelek fonákján aecidium telepek jönnek létre. Több tüsző összeolvadva egyetlen, jóval nagyobb, szabálytalan alakú tüsző aggregátumot képezhet. A tüszőket néha klorotikus (sárga) szegély veszi körül, de az is lehet, hogy ez nem figyelhető meg. Az uredium tüszők uredo spórákat tartalmaznak, amelyeket gyakran nyári spóraként emlegetnek, és ezek jelzik a reproduktív szakaszt. Az uredo spórák könnyen elszabadulnak a tüszőkből, és a szél nagy távolságokra viheti őket. Az olyan levelek, amelyeken sok tüsző van, elhervadhatnak, a sérült levélfelszínen át történő nagy vízveszteség következtében.

A hűvös időjárás beköszöntével az uredium tüszők teleuto telepekké alakulnak, amelyek jellegzetesen sötétbarnák vagy feketék. A telium tüszők teleuto spórákat tartalmaznak. A fekete telium spórák nem szabadulnak el könnyen a levéltől.

A kórokozó életmódja:
A gomba növény-maradványokon, telium spóraként telel át. Kora tavasszal a telium spórák csíráznak és basidium spórákat termelnek, amelyek megfertőzik a napraforgó csemetéket, vagy a vadon növő napraforgót. A kezdeti fertőzés után pycnium- és aecium formációk jelennek meg a leveleken. Az aecium-okban képződő aecium spórákat a vad, illetve vadon növő napraforgókról a szél szállítja az ipari célból termesztett napraforgóra, amelyen fahéjbarna uredium tüszőket hoznak létre. Kedvező körülmények között a rozsda gyorsan terjed. A fertőzés szempontjából kedvező körülmény a leveleken lévő víz, akár esőből, akár harmatból származik, és a meleg időjárás. A nitrogén műtrágya túlzott alkalmazása és az abnormálisan magas mag-ráta túlzottan fejlett levélzetet eredményez, ami növeli a levélsátorban a páratartalmat és kedvez a rozsda kialakulásának.

Védekezés:
A rozsda elkerülésére a leghatékonyabb módszer az ellenálló hibridek ültetése. A veszteség minimumra csökkentését célzó intézkedések között kell említeni a termesztett táblák közelében található, vadon növő, illetve vad napraforgó egyedek, lehetőleg tavasszal történő elpusztítását, valamint a vetésforgót. Fogékony hibridek nagy koncentrációban, egy helyen történő ültetését el kell kerülni. A nitrogén műtrágya magas aránya és növény populáció nagy sűrűsége növeli a rozsda fertőzés súlyosságát, ezért ezeket a minimumra kell csökkenteni. A korai vetés minimumra csökkentheti a betegséget. A gombaölő szerek alkalmazása a rozsda elleni védekezésben az utolsó alternatíva. A gombaölő szerek alkalmazása akkor kerülhet szóba, ha a rozsda a tenyészidő elején, korán jelenik meg.