Kórokozó:Puccinia helianthi
Leírás:
Az aecium-ok sárga-narancssárga színű tüszők. Az aecium-ok mérete elérheti
a 0.16 cm átmérőt, de általában hármas-nyolcas csoportokban fordulnak
elő, kör alakban elrendeződve, amelynek az átmérője 0.6-1.6 cm között
változhat, és amelyet általában széles klorotikus szegély keretez.
Gazdanövények:
A napraforgó rozsdát mind termesztett, mind vadon élő napraforgón megfigyelték.
Előfordulás és
jelentőség:
A rozsda minden olyan területen előfordul, ahol napraforgó termesztés
folyik. A rozsda csökkentheti a termés mennyiségét, az olajtartalmat,
a mag méretét és súlyát, továbbá a magbelső és héj arányát. A fogékony
hibridek késői ültetés esetén általában súlyosabban károsodnak, mint
a korábban ültetett növények.
Tünetek:
A
rozsda első tünetei általában akkor jelennek meg, amikor a napraforgó
virágzik, vagy közvetlenül a virágzás után. Fahéjbarna színű tüszők
(uredium) jelennek meg, először az alsó leveleken, aztán a felső leveleken
is, végül akár a levélnyélen, a száron és a virágzó tányér hátulján.
Az uredium tüszők durván kör alakúak, a levelek színén piknídium telepek,
a levelek fonákján aecidium telepek jönnek létre. Több tüsző összeolvadva
egyetlen, jóval nagyobb, szabálytalan alakú tüsző aggregátumot képezhet.
A tüszőket néha klorotikus (sárga) szegély veszi körül, de az is lehet,
hogy ez nem figyelhető meg. Az uredium tüszők uredo spórákat tartalmaznak,
amelyeket gyakran nyári spóraként emlegetnek, és ezek jelzik a reproduktív
szakaszt. Az uredo spórák könnyen elszabadulnak a tüszőkből, és a szél
nagy távolságokra viheti őket. Az olyan levelek, amelyeken sok tüsző
van, elhervadhatnak, a sérült levélfelszínen át történő nagy vízveszteség
következtében.
A
hűvös időjárás beköszöntével az uredium tüszők teleuto telepekké alakulnak,
amelyek jellegzetesen sötétbarnák vagy feketék. A telium tüszők teleuto
spórákat tartalmaznak. A fekete telium spórák nem szabadulnak el könnyen
a levéltől.
A kórokozó életmódja:
A gomba növény-maradványokon, telium spóraként telel át. Kora tavasszal
a telium spórák csíráznak és basidium spórákat termelnek, amelyek megfertőzik
a napraforgó csemetéket, vagy a vadon növő napraforgót. A kezdeti fertőzés
után pycnium- és aecium formációk jelennek meg a leveleken. Az aecium-okban
képződő aecium spórákat a vad, illetve vadon növő napraforgókról a szél
szállítja az ipari célból termesztett napraforgóra, amelyen fahéjbarna
uredium tüszőket hoznak létre. Kedvező körülmények között a rozsda gyorsan
terjed. A fertőzés szempontjából kedvező körülmény a leveleken lévő
víz, akár esőből, akár harmatból származik, és a meleg időjárás. A nitrogén
műtrágya túlzott alkalmazása és az abnormálisan magas mag-ráta túlzottan
fejlett levélzetet eredményez, ami növeli a levélsátorban a páratartalmat
és kedvez a rozsda kialakulásának.
Védekezés:
A rozsda elkerülésére a leghatékonyabb módszer az ellenálló hibridek
ültetése. A veszteség minimumra csökkentését célzó intézkedések között
kell említeni a termesztett táblák közelében található, vadon növő,
illetve vad napraforgó egyedek, lehetőleg tavasszal történő elpusztítását,
valamint a vetésforgót. Fogékony hibridek nagy koncentrációban, egy
helyen történő ültetését el kell kerülni. A nitrogén műtrágya magas
aránya és növény populáció nagy sűrűsége növeli a rozsda fertőzés súlyosságát,
ezért ezeket a minimumra kell csökkenteni. A korai vetés minimumra csökkentheti
a betegséget. A gombaölő szerek alkalmazása a rozsda elleni védekezésben
az utolsó alternatíva. A gombaölő szerek alkalmazása akkor kerülhet
szóba, ha a rozsda a tenyészidő elején, korán jelenik meg.