A rovarkártevő neve:

Agriotes ustulatus kifejlett egyed

 

 

 

 

 

 

Agriotes obscurus, kifejlett egyed,

 

 

 

 

 

 

Agriotes sputator, kifejlett egyed

 

 

 

 

 

Gazdanövények:
Kedveli a fűféléket, egynyári és évelő fajtákat egyaránt. Megtámadja a napraforgót, sárgarépát, burgonyát, cukorrépát, kukoricát, fejes salátát, canola-t és mag hagymákat is. Kis gyümölcsök, mint pl. a földieper, szintén célpontok.

Előfordulás és jelentőség:
A drótférgek minden fontos mezőgazdasági területen előfordulnak. A drótférgek gyakran nagyobb számban fordulnak elő a táblák alacsonyabban fekvő részein, mint a tábla széle mentén.
A drótférgek kártevése leginkább koratavasszal következik be, amikor közel vannak a talajfelszínhez. A nyári hónapok alatt a lárvák mélyebbre mennek a talajban, ahol hűvösebb van és sok a nedvesség. A gazdanövények kis gyökereiből táplálkoznak, ami a növény elsatnyulását, a növekedés leállását, néha a pusztulását okozhatja.

Tünetek:
A drótférgek akkor a legkárosabbak a napraforgóra, ha a napraforgót búzatarlóra vetik. A lárvák a csírázó magokat vagy a fiatal csemetéket fogyasztják. A mag és a talajfelszín közötti szakaszon táplálkoznak a szárból. A drótférgek feltépik, foszlányossá teszik a szállítószövetet, de ritkán rágják át teljesen a szárat. A középső levelek elhalnak, de a növény külső levelei gyakran zöldek maradnak egy ideig. A károsított növény hamarosan hervadni kezd, majd elpusztul.

A rovarkártevő leírása:
A drótféreg kifejlett egyedei, amelyeket gyakran "pattanóbogár"-nak hívnak, 8-12 mm hosszú, karcsú, fekete bogarak. Elkeskenyedő testük közepéhez közel hátrafelé mutató nyúlványok vannak.

A drótféreg peték picik, oválisak és gyöngy-fehérek. Habár a fiatal lárvák fehérek, ahogy nőnek, fényes-sárgává vagy rozsdabarnává változnak. A lárvák karcsúak, ízeltek és általában kemény testűek. A fej mögött három pár lábuk van. A potroh utolsó szegmense ellaposodik és egy kulcslyuk alakú bevágás van rajta. A teljesen kifejlett lárvák elérhetik az 1-4 cm hosszúságot is. A kecses, fehér bábok föld üregekben képződnek.

Életciklus:
A telet ez a rovar főleg lárva-, illetve kifejlett állapotban vészeli át. Tavasszal, ha a levegő hőmérséklete 10 Celsius fok felett van, a kifejlett egyed aktivizálódik, és párzani kezd. A nőstény bogarak ekkor pete-rakó helyet keresnek. Egy-egy nőstény 200-1400 petét rak le, laza vagy töredezett talajban. A nedvességtől, hőmérséklettől és a talaj kötöttségétől függően a petéket közvetlenül a talajfelszín alatti résztől a 15 cm mélységig bárhol lerakhatják. A fiatal drótférgek 3-7 hét után kelnek ki. A lárva- és a drótféreg állapot 4-11 évig is eltarthat. A talajban 5-25 cm mélyen vannak, hibernált formában. Az idősebb lárvák többnyire a fedőtalajban 15 cm mélyen táplálkoznak. Amikor teljesen kifejlődtek, a lárvák 5-10 cm mélyen a talajban begubóznak. A bábállapot egy hónapnál rövidebb ideig tart. A kifejlett egyedek ennek ellenére nem jelennek meg a következő tavaszig.

Védekezés:
A vetésforgó, védő gyomok alkalmazása a táblában és azon kívül, valamint a védekezést célzó olyan művelési stratégiák, amelyek csökkentik a drótféreg populációk számát, ezek a leghatékonyabb védekezési módok a drótférgek ellen.
A mag károsítása megelőzhető a mag kezelésével, zoocid csávázószerekkel.(Gaucho, Crusier, Mospilan 70 WP, Terra-tox).
Újraültetés és a rovarölő szerek szezon-közepi alkalmazása nyújtja a legjobb védekezést.