Kórokozók: Pseudomonas syringae pv. tomato és Xanthomonas campestris pv. Vesicatoria.
Gazdanövények:
A gazdanövények közé tartozik a paradicsom, továbbá a Burgonyafélék
családjába tartozó más fajok.
Előfordulás és
jelentőség:
Mindkét betegség nemzetközileg ismert.
Tünetek és más
betegségekkel összetéveszthető jelek:
Mindkét kórokozó kis (1-3 mm), sötét nekrotikus (elhalásos) foltokat
okoz a leveleken, ahol a foltokat általában sárga gyűrű veszi körül,
a szárakon és a levélnyeleken szabálytalan alakú sötét foltok jelennek
meg. A foltok összeolvadhatnak, és így nagy elhalt területek jönnek
létre, a levelek széle beszakadhat, és végül elpusztulnak. A levélen
jelentkező tünetek alapján a két kórokozót nem lehet megkülönböztetni.
Mindkét baktérium okozhat foltokat a gyümölcsön. A P. syringae által
okozott foltok kicsik (1-2 mm), színük a sötétbarnától a feketéig változhat,
néha sötétzöld gyűrűvel. Ezzel szemben az X. campestris által okozott
foltok nagyobbak, barna színűek, hegszerűek, szélük kiemelkedik, de
a középső rész besüpped.
A leveleken jelentkező tünetek összetéveszthetők a szeptóriás levélfoltosság
tüneteivel. A baktériumok inkább a fiatalabb leveleket támadják meg,
míg a Septoria inkább az idősebb leveleket kedveli. A bakteriális foltokban
nincsenek piknídiumok (fekete pontok).
A betegség lefolyása:
Mindkét baktérium 2-3 évig is életben marad a talajban, növénymaradványokon
és magokon. A magas páratartalom alapvető a baktériumok terjedéséhez
ágyáson belül, szélfútta esőcseppek, aeroszolok, és a növényeknek az
átültetés, gondozás, metszés és betakarítás során való érintése segítségével.
A szövetek sérülése alapvető ahhoz, hogy a baktériumok bejussanak a
növénybe. A P. syringae számára az alacsonyabb (18-24 °fok) hőmérséklet
az optimális, míg az X. campestris magasabb (24-30 °fok) hőmérsékletet
igényel.
Védekezés:
Kielégítően hatásos közvetlen védekezési módszerek nem állnak rendelkezésre.
Tiszta magok és egészséges palánták képezik az alapját az egészséges
ágyásoknak:
- a mag kinyerését célzó gyümölcsök feltétlenül és kizárólag egészséges
ágyásokból származzanak, és alaposan fermentálni kell őket,
- a magok fertőtlenítése kasugamicinnel
- az altalaj sterilizálása, a cserepek és karók gőzölése,
- vetésforgó,
- a fertőzött egyedek kigyomlálása,
- kerüljük el a növények érintését (átültetés, gondozás, metszés, betakarítás),
ha a növények nedvesek,
- ha a bakteriális üszkösödés egy adott táblában előfordult, a növénymaradványokat
szántsuk be a talajba, hogy lebomlásukat meggyorsítsuk,
- réztartalmú gombaölő szerekés a kasugamicin alkalmazása segíthet a
növények egészségének megőrzésében
- arra kell törekedni, hogy a nedvesség a lehető legrövödebb ideig legyen
a növény felületen / délelőtti öntözés, ikersoros termesztés
- a sorok az uralkodó széliránnyal párhuzamosan legyenek