Kórokozó: Clavibacter michiganensis subsp. michiganensis, (szinonima: Corynebacterium michiganense)
Gazdanövények:
A C. michiganensis gazdanövényei közé tartozik a paradicsom, a paprika
, és a Burgonyafélék családjába tartozó számos faj.
Előfordulás és
jelentőség:
A bakteriális üszkösödés a világon mindenütt előforduló súlyos betegség.
Előfordulása szórványos, de pusztító hatású lehet. A paradicsom minden
fajtája hajlamos súlyos terméskiesés elszenvedésére. A C. michiganensis
szerepel az EPPO karantén kórokozókat tartalmazó listáján.
Tünetek és más
betegségekkel összetéveszthető jelek:
A betegség legfontosabb tünete az egész növényre kiterjedő hervadás.
Az első tünet az alsó levelek hervadása, majd a hervadás fokozatosan
egyre feljebb terjed, végül a növény részben vagy teljesen elszárad.
Az edényszövetek megsötétednek, és a fertőződött szárakból sárga nyálka
préselhető ki. A szárbél is elszíneződik és kásás lesz. A levelek hervadását
világos csíkok megjelenése kíséri, amelyek a levélnyélből kiindulva
lefelé terjednek a száron. Később a csíkok megnyílnak, és üszkösödni
kezdenek, de az is előfordul, hogy ez a tünet teljesen elmarad. Másodlagos
gyökerek képződhetnek a száron. A gyümölcsökön madárszem alakú foltok
képződnek: sebek (lesio), a kiemelkedő, barna színű középső részt fehér
gyűrű veszi körül. Ezek a foltok kb. 3-6 mm átmérőjűek.
A paradicsom egész növényre kiterjedő hervadását okozhatja a Verticilium
albo-atrum vagy a Fusarium oxysporum is, de ezekben az esetekben a szárbél
nem színeződik el, és a szár edényszöveteinek megsötétedése nem feltűnő.
A valódi hervadás helyett inkább csak az erek közti részek sárgulása
fordulhat elő. Meleg, trópusi vagy szubtrópusi vidékeken a Pseudomonas
(Ralstonia) solanacearum okozhat bakteriális hervadást. Az edényszövetek
ebben az esetben is megsötétednek, de ha a szárat keresztben elvágjuk,
az edénykötegekből fehértől a sárgáig terjedő színű, apró, viszkózus
váladékcseppek szivárognak. Ha a szár egy darabját vízbe tesszük, a
szár faanyagának (xilem) sejtjeiből tejszerű kifolyás jelenik meg. A
madárszem alakú foltok nem mindig jelennek meg, de előfordulásuk segítséget
nyújt a betegség felismerésében, a helyes diagnózisban.
A betegség lefolyása:
A baktériumok a talajban lévő növénymaradványokban telelnek át, fertőzött
karókon és magokon. Enyhe telű vidékeken vad gazdanövény fajok, vagy
vadon növő egyedek szolgálhatnak az áttelelés céljára. A palánta állványokon
lévő egyedek közötti terjedést előidézheti kiloccsanó víz, és az átültetést,
metszést és betakarítást végző kezek és gépek szennyezettsége. A magas
páratartalom elősegíti a fertőzést. A baktériumok csak a növény sérülésein
keresztül képesek bejutni a növénybe.
Védekezés:
Közvetlen védekezési módszerek nem állnak rendelkezésre. Tiszta magok
és egészséges palánták képezik az alapját az egészséges ágyásoknak:
- a mag kinyerését célzó gyümölcsök feltétlenül és kizárólag egészséges
ágyásokból származzanak, és alaposan fermentálni kell őket,
- a magok fertőtlenítése kasugamicinnel,
- az altalaj sterilizálása, a cserepek és karók gőzölése,
- vetésforgó,
- kerüljük az emelőműves öntözést,
- a fertőzött egyedek kigyomlálása,
- kerüljük el a növények érintését (átültetés, gondozás, metszés, betakarítás),
ha a növények nedvesek,
- ha a bakteriális üszkösödés egy adott táblában előfordult, a növénymaradványokat
szántsuk be a talajba, hogy lebomlásukat meggyorsítsuk,
- állománypermetezés réztartalmú szerekkkel és kasugamicinnel