Gyomnövény neve: Közönséges tarackbúza (Agropyron repens)

Család: Poaceae

Évelő, kalászos fű, szélesen terjeszkedő, föld alatti fehér gyökértörzsekkel (rizóma). Majdnem minden talajban, különösen a jobb minőségű, tápanyagban gazdag, tömör talajokban él.

Biológiai jellemzők:

Évelő, egyszikű gyomnövény; életformája G1.
Csírázás: folyamatosan egész évben, akár 5 cm mélyről is.
Sziklevelek: kicsi, a széle felől felcsavarodott, a tövénél gyakran vöröses.
Lomblevelek: szélességük az 5 mm-t is elérheti, gyakran kissé felcsavarodott, barázdált; a levél hüvelye sima, gyakran szőr nélküli, a levél alján lévö karéjkák (auriele) karomszerűek; a levélhártya (Iigula) nagyon rövid, satnya, finoman fogazott.
Növény: egyenes állású, sima, kerek, 20-100 cm, vagy ennél kicsit magasabb.
Virág: a virágzat karcsú kalászokból áll (füzér virágzat), 4-8 virágból álló kalászkák két sorba rendezve a túlfejlett inda széles oldalához kapcsolódnak, az üres pelyvák és lemmák bajszosak.
Virágzás: nyár, ritkán ősszel is.
Gyümölcs és magok: fehér-szürkétől sárgás színig változó, kb. 7 mm hosszú szemtermés.
Magok száma növényenként: 50 mag kalászonként.
Összefoglalás:A tarackbúza évelö, kalászos virágzatú fű, szélesen terjeszkedő, föld alatti, fehér gyökértörzsekkel (rizóma).

Előfordulás és jelentőség:

A tarackbúza mind megművelt, mind művelés alatt nem álló területeken előfordul, az egész világon, kivéve a legészakibb- és legdélibb vidékeket. A könnyű humuszos és homokos talajokat kedveli, de minden típusú talajon megél, kivéve a futóhomokot és a magas fekvésű, zsombékos területeket. A kúszótarack a legtöbb szántóföldi és kertészeti növénynél előfordul, ez a szántóföldi növények egyik legártalmasabb gyomnövénye.

Védekezés:
A tarackbúzának nem szabad jelen lennie olyan táblában, ahol zöldségféléket termesztenek. Lehetőség szerint még ezeknek a növényeknek az ültetése előtt meg kell tenni a szükséges intézkedéseket.
A megelőzés módszerei: azt célozzák, hogy a gyomnövény ne terjedjen, különösen a szántóföldön a magok érésének és hullatásának megelőzése révén, továbbá megakadályozva, hogy a magok, állati trágya, komposzt, stb. által terjedjenek.
A mag szétszóródásának megelőzése: a tarackbúza terjedni tud fűmaggal, ami általában az előírások szerint tisztított. Néhány szerző tudomása szerint sok kúszótarack mag van a gabonaszemek között, mert a még nem érett, de életképes magok bezárva bent maradnak a kalászkákban.

Mechanikai védekezés:
Az előző növény betakarítása utáni tarlóhántás, és boronálás használható módszerek a tarackbúza- populáció visszaszorítására.

Kémiai védekezés:
A földből való kibújás előtt és után alkalmazható, paraquat, propaquizafop, és quizalofop-P-ethyl hatóanyagú gyomirtó szerek használhatók a paradicsom esetében. Még használható a haloxifop-R-metilészter, szetoxidim, fenoxaprop-P-etil, fluazifop-P-butil. Tarlókezelés glifozinát hatóanyagú szerekkel.

Vetés esetén:

Az átültett palánták esetében: