Gyomnövény neve: Lapulevelű keserűfű (Persicaria lapathifolia, syn. Polygonum lapathifolium)

Család: Polygonaceae

Összefoglaló ismertetés:

A Persicaria lapathifolia az egész világon elterjedt. Csak Dél-Amerikában ritka. Közép-Európában alacsony fekvésű alföldi vidékektől a hegyvidékig mindenütt előfordul, különösen magas páratartalmú helyeken, tavak mellett, folyópartokon, romtalajokon, utak mentén és mezőgazdasági művelés alatt álló területeken is. Kártékony gyomnövény a gyökérnövények, zöldségfélék és más, széles sorközzel ültetett növények szempontjából, különösen öntözött földeken. Ezeken az élőhelyeken gyorsan nő, és sűrű lombkoronát fejleszt, ami erős versenyben van a termesztett növénnyel. Ez a faj gabona állományban is megtalálható, nyitott, üres részeken.

Biológiai jellemzők:

Egynyári, nagyon változatos gyomnövény faj.
Csírázás: tavasszal, amikor a talajhőmérséklete már magasabb, tömegesen csírázik, kb. 3 cm mélységből.
Helyszín és talaj: a Persicaria lapathifolia különösen magas páratartalmú helyeken, tavak mellett, folyópartokon, romtalajokon, utak mentén és mezőgazdasági művelés alatt álló területeken fordul elő.
Lomblevelek: a levelek váltakozó levélállásúak, toll alakban (szárnyasan) erezettek, a levél az alsó egyharmad részén a legszélesebb, lándzsa alakú, és rövid levélnyéllé vékonyodik.
Növény: a szárak elágazók, elfekvő és egyenesen felfelé álló is lehet, (10-) -20-80 (-180) cm magasságot is elérheti.
Virág: a virágok zöldes-fehér vagy rózsaszín színűek, hosszúkás tüske formában. 6 porzószál és 2 bibeszál válik el egymástól a tő felé és visszahajlottak.
Virágzás: júniustól októberig.
Termés és mag: a termések 2-3 mm átmérőjűek, mindegyik majdnem kör alakú, bikonkáv formájúak, simák, fényesek, laposak.
Magok száma: mindegyik növény 800-850 aszatot hoz, amelyeknek érés után alacsony a csírázási rátája.

Előfordulása és jelentősége:
A Persicaria lapathifolia az egész világon elterjedt. Csak Dél-Amerikában ritka. Közép-Európában alacsony fekvésű alföldi vidékektől a hegyvidékig mindenütt előfordul, különösen magas páratartalmú helyeken, tavak mellett, folyópartokon, romtalajokon, utak mentén és mezőgazdasági művelés alatt álló területeken is.

Védekezés:
Kártékony gyomnövény a gyökérnövények, zöldségfélék és más, széles sorközzel ültetett növények szempontjából, különösen öntözött földeken. Ez a faj gabona állományban is megtalálható, nyitott, üres részeken.

Agrotechnikai védekezés:
A gyomosság megelőzése azon alapul, hogy kizárjuk a szennyezett vetőmag, trágya, komposzt, stb. használatát.

Mechanikai védekezés:
Merevkéses vagy forgó kapával végzett sorközi kapálás, sarabolás lehetséges az első időszakban, ésha a növényeket tám rendzser mellett termesztik.

Kémiai védekezés:
A palántázás és a vetés előtt bedolgozandó szerek: trifluralin, naprobromid.
A vetés után és a kelés előtt és a kiültetés előtt: metribuzin, pendimetalin, diquat-dibromid, glufozinát-ammonium.
A kiültetés és kelés után: metribuzin hatóanyagú szerek használatosak a paradicsom esetében.

Vetés esetén:

Az átültett palánták esetében: