Kórokozó: Phytophthora infestans.
Gazdanövények:
A paradicsom, burgonya, és a Solanaceae családba tartozó gyomfajok is.
Előfordulás és
jelentőség:
Ez a paradicsom lepusztítóbb betegsége, ami mind a leveleket, mind a
gyümölcsöt károsítja. A kórokozó hideg és esős időben nagyon gyorsan
terjed. Minden európai országban előfordul, továbbá trópusi és szubtrópusi
vidékeken is, ahol a paradicsomot nagyobb tengerszint feletti magasságokon
termesztik.
Tünetek és más betegségekkel összetéveszthető jelek:
A
burgonyavész tipikus tünetei a levelek barnulása és elhalása, és a gyümölcsök
barna száraz rothadása.
Az
első tünetek általában a levelek hegyén jelentkeznek, ahol a vízcseppek
hosszabb ideig tartózkodnak, meghatározatlan, víz áztatta foltok formájában.
A levelek elhalása gyorsan halad előre, mindenféle sárgulás nélkül,
és néhány nap leforgása alatt teljesen elpusztulhatnak. Reggel, vagy
hosszabb esős időszakok után, spóratartók által okozott fehér lepedék
látszik a levelek alsó oldalán, az egészséges és az elhalt szövetek
közti határvonalon.
A
szárat és a levélnyeleket is érintheti, ami sötét, barna foltok megjelenésével
jár.
A
fertőzött gyümölcsökön sötét, olajszínű foltok jelennek meg, amelyek
addig növekedhetnek, míg az egész gyümölcsöt birtokba nem veszik.
Eleinte
a rothadás inkább száraz, de más mikroorganizmusok által okozott másodlagos
fertőződés folytán ez nedves rothadásba fordulhat. A spóratartók által
okozott fehér lepedék a gyümölcsökön is előfordulhat, hideg és nedves
időjárás esetén, főleg a nyár végén.
A burgonyavész tünetei az Alternaria tüneteivel téveszthetők össze. Az Alternaria által okozott foltok főleg az alábbiakban különböznek: sötétebbek, általában kisebbek, és a legfontosabb, hogy belül koncentrikus gyűrűk figyelhetők meg. Az Alternaria általában melegebb és szárazabb időszakokban fordul elő, mint a burgonyavész.
A betegség lefolyása:
A gomba a burgonya gumóiban, a paradicsom és a burgonya elhalt növényrészein
telel át . A petespórák paradicsom növénymaradványaiban való áttelelése
néhány európai országban nem bizonyított. A burgonya ágyásokból, illetve
vadon növő egyedekből a szél viszi a sporangiumokat a paradicsomra.
A sporangiumok magas páratartalom (90-100%) és 3-26 °fok közötti
hőmérsékleten képződnek. A növényi szövet megfertőzéséhez alapvetően
víz jelenlétére van szükség. A leveleknek mind az alsó, mind a felső
oldala megfertőződhet. A sporangiumból kibocsátott rajzó-spórák (zoospóra)
a lehető leggyorsabban, 12-15 °fokon csíráznak, de a további növekedéshez
a 20 °fok feletti hőmérséklet az optimális. Ezért van az, hogy a
hűvös éjszakák és melegebb nappalok ideális körülményeket jelentenek
a burgonyavész fejlődése szempontjából. Ha a páratartalom nem annyira
magas, a sporangium úgy viselkedik, mint a konídiumok, azaz egyetlen
fertőző gombafonal (hifa = hypha) segítségével csírázik. A 30 °fok
feletti hőmérséklet nem kedvez a gombának.
Védekezés:
A védekezés legfontosabb eszköze a hatásos gombaölő szerek alkalmazása,
de néhány más módszer is segítséget jelenthet.
A művelés során alkalmazható gyakorlati módszerek: