Kártevő neve:Meloidogyne hapla (Szabadföldi fonálféreg), melegebb régiókban más fajok is M. incognita, (Növényházi gubacs-fobálféreg) M. arenaria, M. javanica, stb.

Gazdanövények:
A Meloidogyne fajok gazdanövényeinek köre nagyon széles, beletartozik sok termesztett növény (különösen gyökérzöldségek), dísznövények és gyomnövények.

Előfordulás és jelentőség:
A Cseh Köztársaságban a Meloidogyne hapla homoktalajokon termesztett gyökérzöldségeken fordul elő, olyan területekre korlátozódva, ahol a paradicsomot csak kiskertekbe termesztik, ezért a nagyüzemi táblákban való előfordulása valószínűtlen. Mivel karantén kártevő, jelenlétében a paradicsom termesztése hatóságilag tilos.

Tünetek:
A növények föld feletti része általában elsatnyul. A nagyon korán megfertőződött növények el is pusztulhatnak. A gyökereken jellegzetes gyökérgubacsok alakulnak ki. Ezek a tünetek egészen specifikusak.

A kártevő leírása:
A Meloidogyne nemzetségbe tartozó fonálférgek nagyon kicsik, szabad szemmel nem láthatók. A gyökérgubacsokban mikroszkóppal kis, körte formájú, kocsonyás tárgyakat fedezhetünk fel, ezek a nőstények. A hímeket és a támadó (behatoló) jellegű lárvákat a talajmintában nem tapasztalt szakember nem képes felfedezni.

A kártevő életmódja:
A Meloidogyne hapla pete formájában telel át, a talajban. A támadó (behatoló) jellegű lárvák viszonylag korán (áprilisban) kelnek ki, a talaj hőmérsékletének emelkedésétől függően. Megfertőzik a gyökereket, és gyökérgubacsok képződését idézik elő. Mihelyt lerakja a petéit a testéhez kapcsolódó, speciális, kocsonyás kis zsákba, a nőstény elpusztul. A hímekre valószínűleg nincs szükség a szaporodáshoz, mivel a legtöbb Meloidogyne faj szűznemzéssel szaporodik. Magyarországon 2-3 nemzedék tud kialakulni, a növányházakban a tél folyamán folyamatosan szaporodik.

Védekezés:
- vetésforgó (nem gazdanövényeket, pl. gabonaféléket be kell iktatni),
- léteznek a Meloidogyne fajaival szemben nagyon ellenálló növényfajták.