Kártevő neve: Metopolophium dirrhodum, Ropalosiphum padi, Scisaphis graminum, Diuraphis noxia (Magyarországon ritka az orosz búza levéltetű, szórványosan szolnoki megyében szokott megjelenni)

Tápnövény: Gabonafélékben világszerte megtalálható fajok. A Metopolophium dirrhodum gazdanövényváltó faj, amely télen a rózsaféléken él, bár anholociklikus módon a gabonákon is áttelelhet. A R. padi faj is gazdanövényváltó, a sajmeggyen telel ( Prunus padus ). Ez a faj nem szokott anholociklikus úton a gabonákon áttelelni. A többi faj gyakorlatilag minden fűféle ( Gramineae ) gyom és kultúrnövényen megél.

Kártevő előfordulása és jelentősége:

A levéltetvek mindenhol jelen vannak, ahol gabonaféléket termesztenek. A levéltetvek fontos és elterjedt rovarkártevők. Elegendően nagyszámban való táplálkozásuk komoly károkat okozhat. Az okozott kár jelentősége abban áll, hogy a levéltetvek felsértik a tápnövényt a növényi nedvek kiszívásakor; felsértik a gyökereket, a szárat, a leveleket, illetve a termést, ami abnormális növekedés, hervadást vagy virághullást eredményez.
Egyes fajok toxinokat juttatnak be a gazdanövénybe, ami elszíneződés és foltosodást okoz. Legtöbb fajuk vírusvektor. E szerepük a közvetlen kártételnél is súlyosabb. A gabonafélék vírusainak nagy többségét a levéltetvek terjesztik. Az őszi búza esetében az árpa sárga törpülés vírus különböző rasszait és a búza törpülés vírust e kártevők viszik át és hurcolják be az állományba. Különösen fontos hosszú, enyhe ősz esetén e tevékenységük. Kiemelkedő itt a R. padi faj, amely a leszáradó kukoricákról ősszel gyakran vált át az őszi búza vetésekre.

Tünetek:
A levéltetvek szinte átlátszó, puhatestű szívó szájszervű rovarok. Elegendően nagy számban a levéltetvek sárgulást és korai levélelhalást is okozhatnak. Cukorszerű folyadékcseppeket választanak ki, ami kicsi perzselést okozhat a levélzeten és kedvez a korompenész kialakulásának. A levéltetvek sok esetben csak jelenlétükkel mutatnak tünetet, de elváltozást a növényen nem okoznak. Az orosz búza levéltetű ugyanakkor már kis egyedszámban is károsítja a búzát. A szívogatott levél hosszában besodródik, szinte csővé alakul át, amely így védi is a kártevő egyedet. Gyakran antociános, lilás elszíneződés is kiséri ezt a tünettípust.

Kártevő leírása:
A levéltetvek kicsi (1,5-3 mm-es), puhatestű rovarok, táplálékukat a növények nedveinek kiszívásával szerzik. A potroh farokhoz közeli részének felső oldalából kiálló két szarvacskával, potrohcsövecskével rendelkeznek. Ezeknek, az ún. "potrohcsöveknek" a hossza eltér, egyes fajoknál akár csak kisebb buckaként jelennek meg. A levéltetvek táplálkozásuk során nyálváladékot juttatnak a növényi szövetekbe. Egyes levéltetvek nyálváladéka mérgező, súlyosan károsíthatja a növényi szöveteket. A levéltetű okozta sérülések tünetei közé tartozik a levélpontozódás, -színeződés és -csíkozás. Ezen kívül hervadást, idő előtti barnulást és elhalást is okozhatnak.
A levéltetvek színe kékes, üvegzöld és sárgászöld között változik.

Kártevő életciklusa:
A legtöbb levéltetű különféle növényeken, nem feltétlenül haszonnövényeken telel át peteként. Életciklusuk során akár több tápnövényen is megjelenhetnek. Tavasszal a nőstények kikelnek a petékből, és fiatal utódoknak adnak életet. Ezek szárny nélkül maradnak vagy a szétszóródáshoz szárnyat is növeszthetnek. 3-4 hetente születik egy újabb nemzedék. Ha tavasszal emelkedik a hőmérséklet, az új generáció születéséhez kevesebb idő kell. Ősszel születnek a hímek, majd a párzás után a nőstények áttelelő petéket raknak. Ez az ú.n. holociklikus szaporodás, melynek során a levéltetvek fásszárú téli és lágyszárú nyári gazdanövényeik között vándorolnak. Egyes fajok, mont pl. a Scizaphis graminum, folytonosan lágyszárú növényeken élnek, az ivaros szakasz gyakorta kimarad az életciklusukból. E fajok folyamatos szűznemzéssel maradnak fenn.
A levéltetvek szúró-szívó szájszerveikkel táplálkoznak a növényi nedveken, általában a növényenkénti néhány levéltetű csak kisebb károkat okoz.
Mivel növényenként több levéltetűre van szükség jelentősebb károkozáshoz, általában van elég idő azok felfedezésére és kezelésük eldöntésére.
A levéltetvek közvetítik az árpa sárga törpevírust (BYDV); és ilyenkor egyetlen levéltetű is képes megfertőzni és fejlődésében akadályozni akár több növényt is. Amelyek ezután átadhatják a vírust más levéltetvek, így gyorsítva a betegség terjedését.

Védekezés:
Általánosságban szintetikus piretroidok használata célszerű (Fendona, Karate, Best, Decis, Chinmix) mivel a gabona levéltetvek a növények felszínén károsítanak, kivéve az orosz búza levéltetűt (Diuraphis noxia), amely csak Szolnok megyében jelenthet problámát aa monokultúrás termesztésben. E faj ellen a kontakt hatású szintetikus piretroidok hatástalanok, mivel a kártevő a besodróditt levél által védett helyen károsít. Ellene a szisztémikus, vagy ilyen komponenst is tartalmazó készítmények ( Pirimor, Best ) a hatékonyak.