Kártevő neve: Narancssárga búzabogár (Sitodiplosis mosellana (Géhin))

Tápnövéynek: Búza, rozs, árpa és zab.

Kártevő előfordulása és jelentősége:

Narancssárga búzavirág rovar egész Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában jelen van. A rovarkártevő jelentősége abban áll, hogy a lárva a gabonaszemet eszi, ahogy az duzzad júliusban és augusztus elején, ettől a mag behorpad és fellazul, így éréskor gyakran megreped. A növényi szöveteket lebontják a lárva által kiválasztott enzimek, amik felszívják a képződő folyadékot. Emiatt kisebb lesz a gabonaszem, a csírázási képesség, az őrlési és sütési minőség. Magyarországon annyira ritka, hogy kártételére nem kell számítani.

Tünetek:

A lárva a virágocskában eszik, a végső szakaszon kívül szín alapján megkülönböztethető. A növénykár a lárva szakaszban jelentkezik. Kikelést követően a rovarlárvák a fejlődésben lévő búzamagot eszik, ami összeszárad, megreped és deformálódik. Mivel az érintett búza fejének színe, mérete és alakja külsőleg nem változik, a növénykárt nem könnyű észrevenni.
Alapos belső vizsgálódással tárható fel a kár. A búzabogár fertőzések terén gyakorlatlan termelők a tüneteket gyakran összekeverve a fagyot vagy a szárazságot hibáztatják a csökkenő búzahozamért, illetve gabonaszem-minőségért.

Kártevő leírása:

Minden szakaszban narancssárga. A felnőtt példány közepes méretű, mintegy 3 mm hosszú . A hímnek hosszú, pelyhes csápjai vannak. A nőstény megjelenése robosztusabb, rövid peterakó csővel rendelkezik.

Életciklus:
A felnőtt példányok egész júniusban rajzanak. A hím és a nőstény a megjelenés helyén párzik, majd elpusztulnak. A két-három napig élő nőstény alkonyatkor repül a megfelelő növekedési szakaszban lévő növényt keresve, hogy arra rakja petéit. A növények között, illetve közvetlenül azok felett repül, akár egy kilométerre is, de 10 km/h feletti szélsebességnél és 15 °C alatt nem repül. A "kezdeti" szakaszon túl lévő, de még nem virágzó virágocskákban rak petét. A rovarok este az alacsonyan lévő kalászokon raknak petét, majd a sötétedéssel egyre feljebb másznak. A peterakás egészen a sötétedés beálltáig tart. A peték henger alakúak, többségük a virágocskában fekszik, habár a narancssárga rovar a virágocskán kívül és a pelyván is rak petét. Minden nőstény 1-8 petéből álló kötegeket rak. A petéknek a kikeléshez a napi átlaghőmérséklettől függő időre van szüksége: 10 napnál tovább 15 °C-on és négy napon belül 20 °C-on. Az egy virágocskákba kerülő lárvák száma 1 és 60 közötti, egyik vagy mindkét fajta petéinek kötegei kerülhetnek egyazon virágocskába.
Rendszerint egy vagy két narancssárga rovarlárva él túl minden egyes kötegből. 2-4 hétig esznek, és mintegy 3 mm hosszúra nőnek. Az érett lárva megtartja bőrét az utolsó vedlés után és ezért halványabb a többi szakasznál.
A jóllakott lárvák július végén, augusztus elején elhagyják a kalászt, gyakran esőzés után, majd a földre esnek vagy másznak. Néhány centimétert befészkelik magukat a talajba, gubót fonnak, amit aztán a művelés még mélyebbre juttat.
Nem minden lárva lesz felnőtt példány a következő nyáron, a legtöbbjük három évem belül. Az újra aktív lárva elhagyja gubóját és a talajfelszínhez közelítve alakul bábbá. Ez a diapauza biztosítja, hogy a populáció kedvezőtlen évjáratok, vagy vetésváltás esetén is könnyen fennmaradjon.

Védekezés:
A búza rendszeres forgója csökkenti a rovarszámot. A mezőt alkonyatkor vizsgálva a kalászon felnőtt példányok láthatók. Így számos rovarirtó szerrel irthatók. Erre a célra bármilyen kontakt hatású szintetikus piretroid hatóanyagú készítmény alkalmas.
A kártevő Magyarországon nagyon ritka.