Kórokozó szervezet: Cephalosporium gramineum Nisikado & ikata.

A gomba a növénybe vagy csírázáskor, vagy a gyökérsebeken keresztül jut be. A fertőzés edénynyalábot érinti, a micélium, a spórák és a sejten kívüli poliszacharidok fizikai jelenlétében. Általában egy vagy két szomszédos edénynyaláb fertőződik.

Gazdaszervezetek:
A Cephalosporium gramineum megtámadja a legtöbb őszi gabonafélét, különösen az őszi búza, ezen kívül számos fűfélét, mint a Bromus, a Dactylis és a Poa.

Előfordulás és jelentőség:

A betegség jelen van Európában és Észak-Amerikában is. A fertőzött edényes köteghez tartozó minden szövet érintve van, egészen at egymás utáni csomókon át a levéllemez mentén a csúcsig felkúszó csíkokat eredményez. A csomónál átszakítva könnyen láthatók az elszíneződött edényes kötegek. A fertőzött növények az egészségeseknél lassabban nőnek, korán "érve" kiskalászokat hoznak. A gomba főként a szerszámok (boronálás, hengerelés, permetezéskor mozgó traktor) okozta gyökérsebeken keresztül; rovarokkal vagy fagyási sebeken fertőz.

Tünetek és összetéveszthető betegségek:
A beteg növények inkább jellemzők a mező nedvesebb, alacsonyabb, illetve magasabb hőmérsékletű területeire. Az érintett növények igen gyakran véletlenszerűen vannak elszórva. Általában az alacsonyabb, nedves foltokban lévő növények fertőzése súlyosabb, itt szembeötlőbb a betegség.
Nagyobb gombapopulációknál, egy üszögkezdemény fázis is felismerhető. Késő téllen vagy koratavasszal a fertőzött növények levelei enyhe, mozaikszerű sárgulást mutathatnak. Az ilyen fiatal növények elhervadnak és elhalnak tipikus csíkos tünettől mentesen. Gyakori, hogy a lábon álló gabona egyenetlen, a túlélő növények pedig fejlődésben visszamaradottak. Még jellemzőbb levéltünetek jelennek meg a búzanövény bokrosodás kalászhányás során. A jellemző levéltünetek közé tartoznak a levéllemez hosszában elnyúló, barna üszkös csíkokkal szegélyezett sápkóros érközi csíkok. A barna csíkos területeken belüli erek besötétednek. Ezek a tünetek a legszembeötlőbbek a fiatal, felső leveleken, ugyanis előfordulhat, hogy az alsó levelek már idő előtt elhalnak.
A betegség diagnosztizálásának egyik módja a levél alsó szárától a levélburok mentén egészen a lemezig nyúló sötét erek megállapítása. Levelenként általában egy vagy két (ritkábban három) elszíneződött erű csík látható. Itt kell megjegyeznünk, hogy a beteg növény nem minden tőhajtásán jelennek meg csíkos tünetek.
A magérést követően, a betakarítás közeledtével a betegséget nagyon nehéz megállapítani. A besötétedett edényes kötegek és csomók jelentik az érett növények egyetlen látható tünetét.
Az érintett növények satnyák, fehér fejük van és idő előtt érnek be.

Betegség lefolyása:
A gomba akár 4-5 évig is elélhet a le nem bomlott, fertőzött szalmában.
A kórokozónak kedvez a nedves talaj, a gyökerek elfagyása és a kis gabonaszemek ismételt ültetése. Az október és december közötti túlzott talaj- és felszíni víz is segíti a betegséget. A magas talajnedvesség-megtartó képességű talajok esetében a legvalószínűbb a talajban élő gomba jelenléte.
A hűvös, nedves talajokban bőségesen spórásodik. A talajvíz juttatja el a spórákat a fogékony búzanövény gyökereihez. A gomba a gyökérsebeken keresztül jut be. A fagyverés és a nedves talaj olvadása, illetve a gyökereken élő rovarok okozta gyökérsebek kedveznek a leginkább a gomba behatolásának. Amikor a búza belsejében a gyökérkonidium csírázik, konidiofóra termelődik, ami viszont új konidiumot hoz létre, ami bejut az edényrendszerbe. A konidium a csomóknál és a levelekben helyezkedik el és csírázik.
A nehéz, nedves és az alacsony pH-értékű talajok kedveznek a Cephalosporium előfordulásának.

Védekezés:
A talajban élő fertőzőanyag csökkentése vetésforgóval és maradvány-kezeléssel igen jó módszernek számít. Az őszi búza károsodása kisebb, ha tavaszi gabonafélékkel, illetve nem gazdanövényeket vetik vetésforgóban.
Ugyanakkor ajánlatos kerülni a gazdanövényeket legalább 2-3 évig, ugyanis jelentéktelen szintre kell csökkenteni a betegséget.
Gyommentes művelése segít a kórokozó terjedésének visszaszorításában.
Ha nem alkalmazható vetésforgó, illetve nem gazdanövény, akkor a fertőzött növényi maradványokat el kell távolítani vagy 8 cm-nél mélyebbre kell beszántani.