Kórokozó szervezet:
Kórokozó szervezet: Puccinia recondita Rob. ex Desm. f.sp. tritici (más
néven P. rubigo-vera (DC.) Winter, P. triticina Eriks.).
Biotróf parazita, csak az élő növényen tud szaporodni. Gazdacserés,
köztesgazdája a borkóró (Thalictrum). Ezen megy végbe az ivaros szaporodási
ciklus .
Gazdaszervezetek:
Búza, triticale, rozs, fűfélék
Előfordulás
és jelentőség:
A levélrozsda világszerte elterjedt. Különösen meghatározó a jelenléte
Közép-, Dél-, Észak- és Kelet-Európában, de Amerikában is gyakori. A
levélrozsda enyhe teleken látens fertőzésként áttelelhet a leveleken.
A súlyos korai fertőzés komoly hozamveszteségeket okozhat, amely elérheti
a 30-50 %-ot is. de csökkentheti a kalászonkénti szemszámot, ezerszemtömeget
és befolyásolhatja a minőségi paramétereket is.
Tünetek és összetéveszthető betegségek:
A
levélrozsda (vörösrozsda) uredotelepei elsősorban a leveleken jelennek
meg, amelyek vörösesbarna színűek. A fajták ellenálló képességétől függően
egyes esetekben a pusztulát (uredotelepet) keskeny sárga vagy fehér
udvar veszi körül. Az uredotelepek a rozsdagomba porszerű, vörösesbarna
spóráinak tömegét tartalmazzák, amelyek a levél színén felrepednek és
így újabb növényeket fertőzhetnek meg. Fogékony fajták esetében a mezőőrök
felismerhetik a kezükre és ruhájukra tapadó vörösesbarna színű port.
Ahogy öregszenek a levelek kialakulnak a sötétbarna-fekete színű teleutótelepek,
a kórokozó szaporodása leáll. A teleutótelepek kátrányfoltnak tűnhetnek,
a legkönnyebben az alsó levélfelületen és levélburkon vehetők észre.
Betegség
lefolyása:
A levélrozsda gombája csak az élő levélszöveten képes életben maradni,
nem marad meg a talajban vagy növényi maradványokban. Nyáron az árvakelésű
búzában él tovább, ősszel pedig a szél a spórákat átfújja az újonnan
elültetett búzára. A korán ültetett búza olykor súlyos rozsdafertőzést
vihet tovább.
Koratavasszal
a pusztulák felrepednek és friss spórákat fúj a szél az új levelekre.
A késői megjelenés csökkenti a betegség végleges erősségét. A levélrozsda
járvány súlyossága az idővel exponenciálisan nő. Ezért jelenik meg a
rozsdajárvány olyan "robbanásszerűen" kedvező időjárás mellett.
A rozsda tavaszi fejlődésének kedvez a 15 és 22 °C közötti hőmérséklet.
A fertőzéshez eső vagy harmat okozta nedvességre van szükség. A fertőzés
akár négy órán belül bekövetkezhet megfelelő körülmények mellett. A
spórák felső levelekre és más mezőkre való eljutását segíti a száraz,
szeles időjárás.
Védekezés:
A genetikailag öröklött ellenálló-képesség kiváló eszköze a levélrozsda
elleni védekezésnek. Az ellenálló-képesség különösen a fertőzést, a
gombanövekedést és a spóraképződést akadályozza. Az ellenálló-képesség
búzafajonként, illetve azon belül fajtánként eltérő.
A gombaölő szerek megfelelő időben való alkalmazás igen fontos. Korai
megjelenés esetén célszerű kétszer védekezni, hogy az asszimiláció szempontjából
legfontosabb felső két levél egészséges maradjon. A növények teljes
fejkialakulását és a magkitöltés elindulását követő alkalmazás már késő
lehet a megfelelő védekezés szempontjából.
Számos gombaölő szer létezik a búza levélrozsda betegsége elleni védekezéshez,
ezek főként a fertőzés ellen védenek. A kifejezetten a búza levélrozsda
elleni védekezésben használatos gombaölő szerek közé tarozik a Dithane,
a Manzate, a Tilt, stb. A gombaölő szerek földről vagy levegőből szórhatók
ki.
A szélesebb hatáskörű vegyszerek közé tartozik a triadimefon, a triadimenol,
a diclobutrazol, a propiconazol, valamint a fenpropimorf és prochloráz.