Kórokozó szervezet: A búza orsócsíkos mozaikvírus (WSSMV - Wheat spindle streak mosaic virus) szálas részecskékből tevődik össze; nedvekkel terjed, a talajban pedig a Polymyxa graminis gomba útján.

Gazdaszervezetek: A vírus főként a őszibúzát érinti.

Előfordulás és jelentőség:

A WSSMV Európán kívül megjelent Kanadában, az USA néhány északi államában, és Japánban is. A betegség jelentősége abban áll, hogy elpusztítja az enyhén satnyán maradó növényeket.A fertőzött növények általában egyenletesen vannak jelen a mezőn, ugyanis a terjesztő gomba eloszlása is egyenletes. A betegségnek kedveznek a nedves talajok.

Tünetek és összetéveszthető betegségek:
A fertőzések főként ősszel következnek be, a tünetek pedig tavasszal alakulnak ki.
A vírus inkubációs időtartama 30-90 nap 5-15 °C-on, így a betegség kevésbé súlyos a későn ültetett búza esetében. A tünetek jellemzően az alsó, öregebb búzaleveleken alakulnak ki a hűvösebb tavaszi időszakok során. A mozaikvírus jellemzői a sápkóros-üszkös orsó alakú foltok, csíkok. A betegség először elszórt foltokban jelenik meg a mezőn, majd a későbbi évek során egyenletesen oszlik el a teljes táblában. A levélerekkel párhuzamos, sápkóros csíkokat alkotó sárgászöld pettyesedés vagy csíkozat jelenik meg a növényeken.

A tünetek általában az alsó levelekre korlátozódnak. Sárgult, satnya növények az alacsonyan elhelyezkedő, illetve nedves területeken a legszembeötlőbbek késő télen. Ahogy melegszik az idő, a friss leveleken igen halványak a tünetek.

Ha az idő hűvös marad, a felső leveleken vöröses csíkozat vagy elhalt (üszkös) foltok jelenhetnek meg. A beteg növények 7-10 nappal később hoznak kalászt. A beteg növények gabonaszemeinek őrlési minősége is elfogadhatatlan lehet. 15 °C feletti hőmérséklet esetén az új növekedés egészségesnek tűnik. 20 °C-ot ritkán meghaladó napközbeni hőmérsékletnél a tünetek továbbfejlődnek a friss növekedésen, akár a zászlólevélen is.

Betegség lefolyása:
A búza orsócsíkos mozaikvírust (WSSMV) a talajban élő Polymyxa graminis gomba terjeszti, megtámadja a búza gyökerét kora télen, amikor a talaj még hűvös (15 °C alatti) és nedves. A gomba pihenő spórákból sötét fürtöket alkot a búza gyökérzetén, amelyek lebomláskor a talajba kerülnek. Mivel a gomba a talajban pihenő spórákként marad fenn, a betegség mindig fertőzött talajjal függ össze. A talaj legalább 8 évig marad fertőző.
A hosszan tartó hűvös, nedves időjárás tél közepén és végén meggátolhatja a betegség kialakulását.

Védekezés:
Az őszi ültetés kitolásán kívül a művelési eljárások csak kis mértékben befolyásolják a betegség előfordulását, amit fokoz a búza ismételt vetése azonos táblában. A WSSMV csökkenthető, ha javítunk a vírusfertőzött táblák vízelvezetésén és ültetéskor kerüljük a nedves területeket.
A vetésforgó is nyújt némi védelmet, ám a kórokozó több évig is el van a búzával nem vetett táblákon. A talaj hosszú ideig fertőző maradhat. A talaj hő-, illetve vegyi kezelési is hatékony lehet, de irreálisan drága. Magyarorzságon ez a kórokozó igen ritka.