Kórokozó szervezet :
Mycosphaerella graminicolla (Fuckel) Schröter (Septoria tritici) és Leptosphaeria nodorum E. Müller (Septoria nodorum)
A két betegség a búza levélzetét megtámadó leggyakoribb és legkártékonyabb betegségnek számít. A fogékony magváltozatokon a betegségek 15 százalékos, de a világ egyes tájain még ennél is nagyobb hozamcsökkenést okoznak.

Gazdaszervezetek: Búza, triticale, rozs, árpa, kis magvak és fűfélék

Előfordulás és jelentőség:
A betegségek világszerte megtalálhatók, azonban a mérsékelt éghajlatú búzatermesztő vidékeken komoly problémákat okozhatnak. Sárga és barna foltokat okoznak a növényeken, amelyek súlyos epidémia esetén a felső két levélre átterjedve az asszimilációs felület csökkenése által okoznak jelentős termésveszteséget. Megnövekedik az aszott szemek aránya, amely jelentős minőségromlást eredményez.

Tünetek és összetéveszthető betegségek:

Mindkét Septoria betegség legelső tünetei a legrégebbi levelek barna pöttyei. Ezek a pöttyök barnák, hosszúkásak és lencse alakú foltokká terebélyesednek, gyakran sötétbarna szélekkel. Szabálytalan szürkésbarna elhalt szövetrészek is megjelenhetnek a foltok további nagyobbodásával. Az erősen foltos levelek gyakran elszáradnak és elhalnak. A Septoria tritici okozta foltok általában a levelekre korlátozódnak, míg a Septoria nodorum fertőzések a levélburkon, csomókon és a kalászokon is megjelennek.
Kezdetben mindkét betegség a legrégebbi levelek fejlődik, majd az időjárási viszonyoktól függően a zászlólevél felé terjed. A szár meghajlása, illetve elfekvése is bekövetkezhet a csomók károsodásakor.
A magfejen szürke-barna elszíneződés látható a mag, illetve a pelyva külső takaróján. Az elszíneződés általában a pelyvacsúcson kezdődik és az alap felé terjed.

Septoria nodurum:

Septoria tritici:

Betegség lefolyása:
A fertőzött mag és szármaradvány okozza a betegség elsődleges terjedését, új mezők esetében különösen. Egyetlen búzafajta vagy a búza más kisebb magokkal való vetésforgójának alkalmazása fokozza a gomba túlélését és a Septoria járvány lehetőségét.
A fertőzött búza szárát, vagy szalmáját és más apróbb magokat a talajfelszínen hátrahagyó művelési módok is fokozhatják az egészséges levelekre való átterjedést szél és fröccsenő víz útján.
A fertőzés csak akkor következik be, ha szabad víz van jelen a növény felületén legalább 6-12 órán keresztül. A száraz körülmények megállítják a növény fertőződését és lelassítják a foltok terjedését. A Septoria betegség kitörése a tavaszi gyakori esőzésekkel és enyhe hőmérséklettel függ össze; ugyanakkor kedvező időjárási viszonyok adódhatnak az őszi és a téli hónapok során is.
A Septoria tritici számára a 15 °C és 20 °C közötti, míg a Septoria nodoum számára a 20 °C és 27 °C közötti hőmérséklet a kedvező.

Védekezés:
A búza nem lehet az egyetlen vagy a triticale, rozs, illetve árpa mögött termesztett növény. A zabbal, egynyári legelőfűvel, őszi hüvelyesekkel vagy tiszta téli ugarral való 1-2 éves vetésforgó megfelelő lehet.
A minimális művelési módok fokozhatják a betegség kockázatát. A Septoria betegség különösen jellemző a sűrű levélzetű és erősen trágyázott búzaföldekre.
Megfelelő, szisztemikus gombaölő szeres magcsávázás is csökkentheti kismértékben a betegség súlyosságát.

Hasznos szerek találhatók az alábbi táblázatban:

Az összes rozsdagomba és lisztharmat ellen engedélyezett triazol és strobilurin csoportba tartozó levélfungicid is hatásos. Pl: Folicur Solo, Alert, Bayleton, Tillt, Quadris, Juwel