SZEMFOLTOSSÁG

Kórokozó szervezet: Rhizoctonia solani Kühn, mint az Rhizoctonia cerealis

Ez a gomba a világ mérsékelt égövi térségeiben van jelen, számos fűfélét képes megfertőzni. A "szemfolt" elnevezés a búza alsó szárain megjelenő jellegzetes tünetekből ered. A szár aljához közeli sebek szélei élesen elhatárolódnak és lencse alakúak. Az éles csírafolt sebei a csírafolt sebektől elsősorban abban térnek el, hogy a széleik egyértelműen sötétebbek a seb középső részénél. A seben belüli gombás növekedés inkább felületi, könnyen ledörzsölhető.

Gazdaszervezetek:
Búza, valamint bármilyen termesztett haszonnövényt megtámadó kórokozó legkülönfélébb gazdanövény szervezetei. A talajban és a növényi hulladékban szinte mindenütt jelenlévő gomba.

Előfordulás és jelentőség:
Igen elterjedt betegség az európai országokban. Jelentősége abban áll, hogy elgyengíti, megöl a növényeket, bár többnyire kései éréssel és alacsonyabb hozammal magukhoz térnek a növények.

Tünetek és összetéveszthető betegségek:

A betegség jellegzetességét a különálló, függőleges, lencse alakú, sötétbarna szegélyű sebek adják az alsó levélburkon/száron. Az első mindenki által látható tünet az érintett növények korai érése. A sebek gyakrabban csak felületiek, a növények nem tűnnek fertőzöttnek. A betegség tünete az alsó levélburkon és -száron látható seb. Az ilyen csírafoltok középpontja halvány, szalmasárga, gyakran sötét micéliummal teleszórt; szegélye sötétbarna. Szklerotium néven ismert kicsi, fekete, megkeményedett micélium alakulhat ki a szár és a levélburok között. Ahogy érnek a növények, a fertőzött tőhajtások korán elhalnak, összezsugorodott magú fehér fejeket hoznak. A beteg tőhajtások a megdőlésre is hajlamosak.
A szártörőgomba (Pseudocercosporella herpotrichoides) tünetei hasonlók, de páraigénye nagyobb, hőigénye viszont kisebb, mint a Rhizoctoniáé.

Betegség lefolyása:
Rhizoctonia cerealis nem termel spórát, növényi maradványokon él, illetve a talaj micéliumként és kicsi, szklerotiának nevezett rezisztens struktúraként. A gomba megkeményedett micéliumos tömeggé vagy szklerotiává változik a gazdanövényeken és a táptalajban. Az igen apró, szabálytalan alakú szklerotia csírázása során képződik a micélium. A növekedésük korai szakaszában megtámadott növények eldőlő "fehér fejeket" hozhatnak, de általános hatás a fertőzött tőhajtások szemtermelésének fogyása. A fejlődés üteme alacsony hőmérséklet mellett a legnagyobb, habár egyes gombafélék magas hőmérsékleten is képesek fertőzni. Kedvezők a hűvös, nedves feltételek. A csökkentett vagy művelésmentes gyakorlat is kedvez a betegségnek. A talajban élő gombák a talajon, illetve a növényi maradványokon élnek. A búzaszárak a talajfelszín közelében fertőződnek.

Védekezés:
Nincsenek rezisztens búza kultúrnövény-változatok. A vetésforgó azonban jelenthet némi előnyt az R. solani számos gazdanövény szervezetével és a talajban való megmaradási képességével szemben. A kései, sekély vetés, valamint a gyökérnövekedésnek kedvező feltételek korlátozzák a betegség hatását.
A talaj megfelelő vízelvezetése, a kiegyensúlyozott trágyázása, valamint a megfelelő magkezelő gombaölő szerek alkalmazása is jelent némi előnyt.