Kórokozó szervezet: Pyrenophora tritici-repentis (Died) Drechsler (más néven P. trichostoma (Fr) Fuckel; anamorf Drechslera tritici-repentis (Died.) Shoem

A gomba sárga levélfoltot okoz a leveleken.

Gazdaszervezetek: A betegség érinthet búzát és számos rokoni fűfélét; triticale-t, árpát és rozst ritkábban érint.

Előfordulás és jelentőség:
A betegség Európában és Amerikában is előforul. Súlyos esetben, a betegség a levelek korai elhalását okozhatja, ezáltal csökken a hozam az ezerszemtömeg csökkenése és a magzsugorodás miatt. A betegség jelentősége fokozódott a levéltermés maradványait meghagyó minimális, illetve művelésmentes agronómiai gyakorlat miatt. A betegség csökkenti a levelek fotószintetizáló felületét, ami csökkenő magkitöltést és hozamot eredményez, különösen akkor, ha a legfelső levelek súlyosan fertőzöttek. A betegség okozta hozamveszteség akár a 30 - 40%-ot is elérheti, általában 5 - 15%.

Tünetek és összetéveszthető betegségek:

AA gomba a fejlődés során bármikor megtámadhatja a növésben lévő búzanövényeket. Kezdetben kicsi vörösesbarna pöttyök vagy foltok jelennek meg sárga udvarral körülvéve az alsó leveleken. A foltok 5-13 mm hosszú, vörösesbarna, szabálytalan lencse alakú sebekké növekednek középen sötétbarna pöttyel és világossárga peremmel, amitől "csírafoltszerű" ehalás alakul ki. A sebfajta és a tünetek a sötétbarna közepű és körülötte lévő sárga perem nélküli vörösesbarna folttól egészen a körülölelő sárga peremű, de sötétbarna közép nélküli vörösesbarna foltig változhat. A fertőzött sebek általában kicsik maradnak az aktívan növekvő fiatal leveleken, erős fertőzés esetén azonban a levelek besárgulnak, amitől az egész mező sárgának tűnik. Ahogy a betegség megfelelő körülmények mellett fejlődik, a sebek összenőnek és nagyterületű elhalt szövetet eredményeznek. A súlyosan beteg levelek végül elhervadnak és idő előtt elhalnak. A Septoria nodorum foltjaival könnyű összekeverni.

Az ascopora mikroszkóp alatt.

Betegség lefolyása:
A búzatermesztésnek kedvező növekedési feltételek a betegség fejlődésének is kedveznek. A gomba tovább él és reprodukálódik a fertőzött búzaszáron, illetve szalmán, és kétféle spóra útján terjed. Tavasszal nagyszámú aszkospóra termelődik az aszkuszokban, melyek enyhén kiemelkedő fekete színű termőtestek Ezek érintése a talajra kerülő búzaszáron, illetve szalmán olyan, mint a durva csiszolópapíré.
Az aszkospórák az aszkuszokból jutnak a növények alsó leveleire. A zápor, köd vagy erős harmat miatti levélnedvességnek legalább 6 óráig kell tartania ahhoz, hogy a fertőzés bekövetkezzen. A tünetek öt-hét napon belül kialakulnak, ha a körülmények kedvezőek a fertőzést követően. A már kialakult telepek végül konidiumnak nevezett aszexuális spórákat termelnek, amelyeket a szél visz az alsó levelekről a felső levelekre.
A betegség fejlődésének kedvez a borús, köd vagy eső miatt igen nedves, mérsékelten meleg idő (15 - 20°C).

Védekezés:
A búzamaradványok leszántása a termesztés során sietteti a lebomlást és fizikailag is megakadályozza, hogy az aszkospórák megfertőzzék a fiatal tőhajtást hozó búzanövények leveleit.
Emellett ajánlott a vetésforgó, a toleráns vagy rezisztensfajták, valamint a gombaölő szerek alkalmazása. A gombaölő szerek általában nem mozognak a növényszövetben, ezért fontos a megfelelő levélfedettség, ugyanis ez megakadályozza a spórákat a csírázásban és a levélszövet megfertőzésében, ám nem fordítja vissza és nem állítja meg a sebek fejlődését, ha egyszer már kialakult a betegség. Kontakt gombaölő szereknek kell jelen lenniük a spóracsírázás és -fertőzés bekövetkezése előtt.

Alkalmazható még minden triazol vagy strobilurin hatónanyagú gombaölőszer, de a lisztharmatnál nagyobb dózisban.