Kártevő neve: Drótférgek (Elateridae), Agriotes obscurus, Agriotes Lineatus

A talajban élve magokon, növényi gyökereken és más szerves anyagokon táplálkoznak. A drótférgek okozta legsúlyosabb növénykár általában a lárvák tavaszi táplálkozásával kapcsolatos, amikor is a fejlődő lárvák közel vannak a felszínhez és szorgosan keresik a magokat azok magas tápértéke miatt. A drótférgek a magokat csírázás során termelődő széndioxid után találják meg, különösen kártékonyak tudnak lenni a tavaszi vetéskor.

Tápnövény:
Szélsőségen polifágok, búza, egyéb gabonafélék, fűfélék, kukorica, borsó, bab, uborka, sárgarépa, ginszenggyökér, saláta, paradicsom és burgonya, eper, zöldségek és gumótermő növények.
A drótférgek rendkívüli mértékben mindenevők, számtalan növényfajtán táplálkoznak, különösen a nedves éghajlatú térségekben.
Az Agriotis lineatus elsődleges gazdanövényei a hüvelyesek, a Solanum tuberosum (fehérburgonya), a Zea mays (kukorica), a Pocacea (fűfélék), a Daucus carota (sárgarépa), a Lycopersicon esculentum (paradicsom), az Allium cera (hagyma) stb.

Kártevő előfordulása és jelentősége:
A kártevők gyakoriak az európai országokban. Két említett faj lárvái inkább fűmagokon és gyökereken táplálkoznak, Európában régiónként eltérő az egyes fajok dominanciája. Kedvelt élőhelyük a legelő, a gyep és a táblák szélein levő ruderáliás övezet.
A drótférgek, mint minden talajlakó kártevő, a tág térállású kultúrákra jelentik a nagyobb veszélyt. A gabona kis sortávolságra vetett, sűrű állományú kultúra, amely bokrosodásával képes a drótférgek által kiirtott egyedeket részben pótolni. Ezáltal a búzára a drótférgek kártételének veszélye relatíve kisebb. Ugyanakkor 2 drótféreg/m2 egyedsűrűség felett már a gabonákban is számottevő kártétellel számolhatunk.

Tünetek:

A drótférgek gyökereken, valamint a búza és más növények csírázó magjain táplálkoznak. Jelentős veszteségeket okozhatnak a tavaszi gabonaféleéknek és a kukoricának. A tünetek felismerhetők az általában üregesség váló magokról és az elhalt kezdeményekről. Az idény későbbi részében a gazdanövények kisebb gyökereit eszik, megállítják növekedését vagy megölik a növényt.

Kártevő leírása:

A drótférgek, a pattanóbogarak lárvái különböző vastagságú rézdróthoz hasonlíthatók, kifejlett állapotban mintegy 2,5 cm hosszúak. A kifejlett bogarak leginkább a házi lisztbogárra hasonlítanak.
A pattanóbogarak általában hosszúkás, párhuzamos oldalú, tömör, áramvonalas bogarak fogazott csápokkal. Felülről nézve láthatjuk, hogy a fej (rovartor háti része) mögötti rész sarkai pontban végződnek és szorosan körülölelik a szárnyfedelek sarkait. Az említett két rész közötti ízület rendkívül rugalmas. Ez különbözteti meg a felnőtt pattanóbogarakat a fedelesszárnyúak családjában.
A pattanóbogarak azonosításának könnyebb módja a hátára fordítása. Ha a bogár begörbíti a hátát és pattanó hangot ad, ahogy a levegőbe löki magát, akkor pattanóbogárral van dolgunk. Ha nem, akkor egy hátára fordult másfajta bogárral van dolgunk.
A pattanó mechanizmus során keletkező erő egyike a legnagyobbaknak, amit szárazföldi állat képes kifejteni, segítségével nehéz helyzetekből képes kikerülni. A két Agriotes pattanóbogár faj rozsdabarna/szürke színű, más pattanóbogarakhoz hasonló.

Kártevő életmódja:
A pattanóbogarak életciklusa akár 5-6 évbe is beletelhet. Ezért olyan nehéz megszabadulni ezektől a rovarkártevőktől. A felnőtt példányok a talajban raknak petét, közel annak megfelelő táplálékforrásaihoz. A peték 2-7 napon belül kikelnek, majd a lárvák a start a talajon átfúrva magukat keresnek táplálékot.
A lárvák a 10 és 21 °C közötti hőmérsékletet szeretik, tavasszal a talaj melegedésével egyre feljebb jutnak, egészen az új növényeinkig, majd túl nagy forróság vagy hideg esetén megint lefelé indulnak. A lárvák folyamatosan mozognak, akár 60 cm mélyre is lejutnak a talaj hőmérsékletétől és táplálékforrásaitól függően. A lárvák késő nyáron szintén a talajban alakulnak bábbá. A felnőtt példányok a bábaszakaszból kibújnak, ahogy a talaj hőmérséklete 10 °C-ra emelkedik a következő tavasszal.
A felnőtt példányok újból kibújnak az életciklusuk 5. évében; bármikor találunk a talajban különböző életszakaszokat, akár átfedésben lévő nemzedékekkel is.

Védekezés:
Számos módszerrel csökkenthetők a drótféreg populációk.
Mindig érdemes a drótférgeket a haszonnövény ültetése előtt kezelni. Van néhány haszonnövény, amelynél a kezelés folyhat a termesztéssel párhuzamosan.
Vetésforgóval csökkenthetők, alacsony szinten tarthatók a drótféreg populációk. A vetésforgóba beépített keresztesvirágú kultúrák, vagy zöldtrágya növények ( barna és fehér mustár, takarmány repce, olajretek) talajba dolgozása drasztikusan csökkenti a talaj drótféreg populációját. A lebomló szerves anyagokból felszabaduló cianid, cianát, tiocianát származékok más kártevők ( pl. gyökérgubacs fonálférgek ) mellett a drótférgeket is számottevő mértékben gyérítik.
A fogékony haszonnövények ültetését megelőzően olyan növényeket kell ültetni, amelyek nem vonzóak a drótférgek számára. Fontos, hogy megőrizzük a haszonnövények tiszta állományát, és megakadályozzuk a füves gyomok növekedését, különösen májusban és júniusban, amikor a peterakás zajlik. A földek vízelvezetése alapos kell legyen, felszíni és szükség esetén felszín alatti elvezetéssel.
Ugyanakkor a talajművelés is csökkentheti a drótféreg populációkat kora tavasszal. A drótférgek igen sebezhetőek a bábaszakaszban mechanikusan.
Legnagyobb veszélyben a gyeptörésekbe történt vetések kerülnek, ezért ezeket a helyeket talajfertőtlenítés nélkül ne használjuk még búza termesztésre sem.

Hasznos rovarirtó szerek találhatók az alábbi táblázatban: